Ókor

Hírek

Bálint Csanád előadása a nagyszentmiklósi kincsről – márc. 2

2015. 03. 02. 10:30
tabel

A Magyar Bizantinológiai Társaság 2015. évi második felolvasó ülését 2015. március 2-án tartja az ELTE Eötvös Collegium Borzsák-könyvtárában, ahol Bálint Csanád, az MBT elnöke tart előadást „A nagyszentmiklósi kincs és Bizánc” címmel.

Időpont: 2015. március 2. 17:00-
Helyszín: ELTE Eötvös Collegium, Borzsák-könyvtár (1118 Budapest, Ménesi út 11-13.).

A világhírű nagyszentmiklósi kincset a bécsi Kunsthistorisches Museumban őrzik. A 23 db aranyedény összsúlya közel 10 kilogramm, többféle műhelyből származnak, többféle felirat található rajtuk: görög, görög betűs török, rovásírásos. A kincs mindössze néhány edényformájának, díszítő elemének, jelenetes ábrázolásának van többé-kevésbé közeli párhuzama (szinte mindig más-más kultúrában), de összességében teljesen egyedülálló, ami magyarázatot ad a kincs korának és etnikai hovatartozásának meghatározása körül két évszázada tartó bizonytalanságra. A más kultúrákkal való ritka hasonlóságai, valamint az egyedi vonásai, a feliratainak nyelvi sajátosságai alapján nem lehet más, mint egy, a nagy civilizációkétól eltérő kultúra különleges, kimagasló teljesítménye.
A legfőbb kérdés: mikori a kincs, és mely népé volt? A tudományos értékkel bíró elemzések a kincset a 8–10. század valamelyik évszázadára keltezték. Korának és hovatartozásának kérdése eddig három időpont és három nép köré csoportosult: 1. a kincs 8. századi és az avar művészet terméke; 2. a kincs 9. századi és a bolgárokhoz köthető; 3. a kincs 10. századi és a honfoglaló magyarság kiemelkedő alkotása – foglalta össze Bálint Csanád a Históriában megjelent korábbi írásában. Szerinte a kincs – talán évszázadokon át – egy olyan avar részfejedelmi család tulajdona volt, akinek módjában állhatott exkluzív bizánci kapcsolatok kialakítása és fenntartása.