Ókor

Magazin

A carmonai Elefánt-sír Mithras-templom lehetett

2013. 06. 28. 17:57
tabel

Götz Andrea ♦

Az Elefánt-sír Carmona (Sevilla, Spanyolország) római nekropoliszában nem mindig szolgált temetkezési helyként. Az építmény eredeti szerkezete lehetővé tette, hogy a napéjegyenlőség alkalmával a nap bevilágítsa egy ablakon keresztül. Az épület eredeti szerkezete és egy ablaka, amelyen keresztül napéjegyenlőség alatt a nap közvetlenül besüt, arra utal, hogy a templom a mithraizmushoz, a Római Birodalom egy nem hivatalos vallásához kötődött. A Bika és a Skorpió napéjegyenlőség alatti helyzete alátámasztja az elmélet.
A carmonai nekropolisz a Kr. e. 1. század – Kr. u. 2. század közötti időszakból származó sírokat tartalmaz. Az egyik ilyen építmény az ún. Elefánt-sír, amely a nevét onnan kapta, hogy egy elefánt alakú szobrot találtak benne.
Az építmény eredete és funkciója vita tárgyát képezi. A University of Pablo de Olavide (Sevilla, Spanyolország) régészei részletesen elemezték a szerkezetet, és most arra gondolnak, hogy esetleg eredetileg nem is temetkezésre használták, hanem Mithras kultuszához. A mithraizmus az egész Római Birodalomban elterjedt időszámításunk első néhány évszázadában.
A kutatók négy átépítési szakaszt állapítottak meg, amelyek során az épületet különböző célokra tették alkalmassá.
„Bizonyos szakaszokban temetkezésre használták, de a formája és az archeoasztronómiai elemzés alapján eredetileg egy Mithraeum (Mithras-templom) befogadására tervezték és építették” – mondta Inmaculada Carrasco, a tanulmány egyik szerzője.
Carrasco és kollégája, Alejandro Jiménez a fő kamra egy ablakára összpontosította figyelmét, amely az első szakaszban épült. Korábbi vizsgálatok szerint az ablak célja nem az volt, hogy fényt eresszen be, hanem szimbolikus és spirituális jelentőséggel bírt.

A Nap, a Hold és a csillagok

„Az épületszerkezeten végzett kutatásunkból kitűnik, hogy az ablakot úgy helyezték el, hogy a napsugarak napéjegyenlőség alatt elérjék a kamra közepét tavasszal és ősszel, három órával napkelte után” – magyarázta Carrasco.
A szerzők úgy vélik, hogy ekkor a tauroktóniát ábrázoló szobrot (bikaölés), amely idő közben elveszett, a fény megvilágította.
A téli és a nyári napforduló idején a Nap az északi és déli falat világította be.
Az égitestek 2. századbeli elhelyezkedése megerősíti az elméletet, miszerint az épületet Mithras kultuszának szentelték. A mithraizmus nagy jelentőséget tulajdonított ezen csillagképeknek.
Ahogy a nap beragyog az ablakon a tavaszi napéjegyenlőség alatt, a Bika keleten felemelkedik és Skorpió eltűnik nyugaton. Az őszi napéjegyenlőség alkalmával ennek ellenkezője történik.
A Bika és a Skorpió nagy szerepet játszott mithraizmusban. A kultusz kiemelt jelenete annak ábrázolása, ahogy Mithras megölte a bikát. A legtöbb ilyen képen feltűnik egy skorpió is, amely az állat heréjébe szúr.
Más csillagképek, mint a Vízöntő, Orion vagy az Oroszlán, amelyek szintén fontos szerepet töltöttek be a vallásban, napéjegyenlőség és napforduló idején a Nap pályájának útjában tűnnek fel.
A kutatók szerint a Hold, noha szerepe másodlagos, valószínűleg megvilágította Mithras arcát a napéjegyenlőség előtti a teliholdas éjszakákon.

Az átépítés négy szakasza

Az ablakon kívül az eredeti szerkezet nagyban hasonlít a Mithras-kultusz más építményeihez.
Carrasco elmagyarázta, hogy a feltárt emlék „egy föld alatti építmény, háromkamarás szobával, szentéllyel vagy oltárral, az ablakon keresztül megvilágítva. A szökőkút megléte is mithraeumról árulkodik, mivel ez is a kultusz gyakori kelléke.”
A szerzők feltételezik, hogy miután az épület leszolgálta idejét Mithras-templomként, háromszor felújították, hogy jobban el tudja látni egy nekropolisz feladatát. Sírkamrát építettek, később eltávolították tetőt, ezáltal nyitott udvarok keletkeztek. Végül feltöltötték törmelékkel és temetkezésre használták.
Néhányan azonban kifogásolják az elképzelést, hogy Mithras-templomról van szó, ugyanis egy nekropolisz területén található, amely szokatlan helyszín lenne kultusz többnyire városi vagy vidéki templomai számára.
„Hasonló helyzettel találkozunk Sutri (Olaszország) esetében, ahol a mithraeum a város szélén helyezkedik el. A carmonai épület többfunkciós térben áll a Via Augusta mellett, amely Cádizt Rómával kötötte össze, és közel van az amfiteátrumhoz és a cirkuszhoz, ezért felépítésének helyére nem kell gyanakodnunk” – jelentette ki Jiménez.

Mithras kultuszáról lásd bővebben: Tóth István Mithras, a misztériumok istene?

A hír forrása: Sciencedaily
A kép forrása: Wikimedia