Ókor

Magazin

Egyiptomi koporsó és múmia a Pápai Református Gyűjteményekben

2016. 03. 05. 15:06
tabel

Kevéssé közismert, hogy a Pápai Református Gyűjtemények tulajdonában van egy nemzetközileg is kiemelkedő jelentőségű egyiptomi koporsó és múmia. Az értékes műtárgy ugyan eddig is látható volt a nagyközönség számára, ám a most megnyitandó kiállítás dr. Liptay Évának, a Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Osztálya vezetőjének köszönhetően a koporsó és múmia minden eddiginél részletesebb leírásával, illetve az Egyiptomi Gyűjteményből kölcsönzött tárgyakkal várja a látogatókat. Az új kiállítás március 4-én, 18:00 órakor nyílik.

A megnyitót megelőzően, 17:00 órakor sajtótájékoztatót tartanak a helyszínen. Alább a kiállítás sajtóanyaga olvasható.


Egyiptomi koporsó és múmia
A Pápai Református Gyűjtemények állandó kiállítása

A Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményeinek levéltárában őrzött dokumentumokból, valamint a korabeli sajtó feljegyzéseiből tudjuk, hogy a gyűjteményben őrzött óegyiptomi koporsó és múmia 1884 augusztusában, a Kairóban élő Markstein Károly ajándékaként került a Református Főiskola régiségtárába. Adományozásának elsődleges célja az volt, hogy a különleges ókori lelet a természetrajzi gyűjteményt gyarapítva szemléltető eszközül szolgáljon a diákok számára, továbbá vasárnaponként a nagyközönség is megtekinthesse. A ritka műtárgy az 1884 elején, Gaston Maspero (1846-1916) francia egyiptológus által, a felső-egyiptomi Akhmimban folytatott sírfeltárások során került elő és Markstein közvetlenül ezután vásárolta a régészek közvetítésével.

Akhmim

Akhmim temetőkörzete az ókori Egyiptom egyik leghatalmasabb nekropolisza volt. 1884-ben végzett itt ásatásokat Gaston Maspero egyiptológus, aki két hét alatt 20 sírkomplexumot tárt fel, és mintegy 800 múmiát talált. Ezt a meglehetősen gyors régészeti feltárást az 1880-as években a terület gátlástalan fosztogatása követte, ami az 1890-es évekre csatatérhez tette hasonlatossá a lelőhelyet.

A koporsó

A pápai koporsó a Kr. e. 11–10. században használatos típus egy jellegzetes példája, amelynek legkiemelkedőbb műhelyei a dél-egyiptomi Thébában, a korabeli Egyiptom egyik legfontosabb kulturális és vallási központjában voltak. A pápai koporsó nem thébai, hanem Akhmim temetőjéből került elő, és egy ottani műhelyben is készült, de egyértelműen thébai mintát követ.
A pápai koporsó egy nagyon különleges csoport tagja, amelybe a világon csak néhány darab sorolható be. Vele megegyező típusú és díszítésű, ugyanabból a korból származó koporsó található többek között a koppenhágai, a berlini és a vatikáni egyiptomi gyűjteményekben is. Nagyon valószínű, hogy ezek mind az akhmimi temetőnek egyazon területéről kerültek elő, ahol a Kr. e. 11–10. század folyamán temetkeztek a helyi lakosok, főleg az akhmimi Min-templom személyzetének tagjai.

A koporsó tulajdonosa (20-21. dinasztiába helyezve)

A fedél és az alj hieroglif felirataiból kiderül, hogy a koporsóba eredetileg temetett halottat Horinak hívták, és „Ízisz fia, Hórusz” wab-papja volt Akhmim egyik templomában. Horit tehát az általa szolgált Hórusz istenről nevezték el. A szöveg közli apja, egy bizonyos Paifiri nevét is, aki Ízisz wab-papja volt. A fiú tehát az istennő egy alacsonyabb rangú papjaként – talán a családi hagyományt követve – feltehetőleg ugyanabban az akhmimi templomban dolgozott, mint az apja.
Hori alakja a koporsó több áldozati jeleneten feltűnik: ezeken kopaszra borotvált fejjel (a rituális tisztaság jele), hosszú, térd alatt áttetsző, plisszírozott és elöl keményített, fehér ünnepi ruhában járul a különböző istenek színe elé.

A múmia

A koporsóban egy arányos testalkatú, jól felépített izomzatú, kb. 162 cm magas, középkorú férfi múmiája fekszik, aki a múmián nemrégiben elvégzett roncsolásmentes vizsgálatok alapján 40-50 éves korában hunyhatott el.

Ki fekszik a koporsóban?

A koporsóban fekvő múmia biztosan nem azonos Horival, a koporsó eredeti tulajdonosával. Ezt onnan tudjuk, hogy az arcra helyezett aranyozott maszk és a vászonba burkolt testet borító színes és aranyozott kartonázs díszek sokkal (kb. 5-600 évvel) későbbi időszakból származnak, mint a koporsó. Ez azt jelenti, hogy a Kr. e. 11–10. századból származó koporsóba több száz évvel később egy másik ókori egyiptomi személy teste került, akinek a személyazonosságáról semmit nem tudunk. Nagyon izgalmas kérdés, hogy ezt a későbbi múmiát vajon még az ókorban, vagy inkább a temető 19. század végi kifosztását követően helyezték-e a koporsóba. Mindkét lehetőség könnyen elképzelhető, de nincs olyan egyértelmű bizonyíték, amely a kérdést eldönthetné.

Az ókori egyiptomi túlvilághit

A fali vitrinekben kiállított, a Szépművészeti Múzeumból kölcsönzött tárgyak az ókori egyiptomi túlvilághit négy témakörét tárgyalják:

1. A Hórusz-fiúk és a kanopusz edények
2. Az Ozirisz-mítosz
3. Amulettek: mágikus védelmezők a túlvilágon
4. Usébtik: munka a túlvilágon