Eddig megjelent lapszámaink:
Archívum
2023. XXII. évfolyam
Tartalom TANULMÁNYOK Jasper Kata Ha és Min a Hórusz-táblák A-szövegében Variációk veszélyes állatok elleni mondásokra a Puskin Múzeum I. 1. a. 4474 [1895] számú sztéléje tükrében Bartos Zoltán A Széth-állat kérdéséhez Varga Dániel „Égbe emelkedett e nemes isten ba-lelke” Adalékok [...]
2023/2. számTartalom TANULMÁNYOK Vér Ádám „Aššur átka sújtsa azokat, kik megszegik a nagy isteneknek tett esküt!” Az eskü szerepe Asszíria közigazgatásában Kulin Veronika A történetíró mint jós Az okkutatás korlátai Hérodotosnál Kató Péter Kultusz és közösség Megfigyelések egy kósi vallásos egyesület [...]
2023/3–4. szám – Pindaros és utóéleteTartalom TANULMÁNYOK PINDAROS ÉS UTÓÉLETE Agócs Péter A költészetről szóló költészet Pindarosnál Keisz Ágoston A rendiség mítosza Ungvárnémeti Tóth László Ἥρωες τῶν Οὑγγάρων / Magyar hősök című Pindaros-imitációja MATHÉMA Ebedli Viktória Római és egyéni érdekek kereszttüzében A Venus Erycina-templomok megépülésének körülményei [...]
2022. XXI. évfolyam
Tartalom Csitári Péter Pereskedés és igazságszolgáltatás a Kr. e. 21. századi Mezopotámiában Vér Ádám Kyros és a Teispida-dinasztia Földi Zsombor – Kerekes Miklós Lagaštól Bábelig A Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár ékírásos tárgyai és II. Ignác Efrém Rahmáni szír katolikus pátriárka 1908-as magyarországi látogatása Szlovicsák Béla [...]
2022/2. számTartalom Stipich Béla „Atyám istenének szobrát Hatti ország királya elvitte” Az istenszobrok elhurcolásának egyes szempontjaihoz az ókori Keleten Kőszeghy Miklós Hácór – egy világváros Palesztinában Montskó Benjámin A Qohelet Targum és Jeromos Qohelet-kommentárja Nagy Árpád Miklós Erós en kairó Darab [...]
2022/3. szám – Kommentárok és kommentátorokTartalom Kozák Dániel Kommentár és bőség A copia jelensége Serviusnál és Tiberius Claudius Donatusnál Tamás Ábel A szöveg mint illúzió és epifánia Vergilius „Helena-epizódja” és a kommentárok Juhász Daniella Juan Luis de La Cerda mint Vergilius olvasója Egy 17. századi kommentár [...]
2022/4. szám – Aktuális assziriológiaTartalom Csitári Péter A szabadság ára Egy mezopotámiai szolga felszabadulása a Kr. e. 21. században Pintér Anna Krisztina Retorikai és figuratív elemek óbabilóni levelekben Árvai Tamás Meseszerű és ritualisztikus elemek II. Aššur-nasịr-apli királyfelirataiban Buhály Attila Egy birodalom formaváltozásai Az urartui [...]
2021. XX. évfolyam
Kőszeghy Miklós Ammón – egy kisállam a Jordánon túl Zsengellér József Creatio ex fermento rubro? Az elephantinéi jehudi közösség eredete Agócs Nándor – Grüll Tibor – Jusztinger János – Szabó Ernő Íróanyagok és íróeszközök ábrázolásai római síremlékeken Kísérlet egy gyakori [...]
2021/2. számErmanno A. Arslan Athéna Alkis hosszú utazása Egy érmetípus útja Pellától a Kárpát-medencén át a Jón-tenger partjáig Somfai Péter Lecti iuvenes Az Argo és a szövés-fonás catullusi motívumainak visszhangjai Vergilius műveiben Kerti Anna Emese Az ábrázolás hiánya – a hiány [...]
2021/3. szám – Mítoszok képben és szóbanTartalom és bevezető Pártay Kata A megértés nehézségei Iphigeneia és Agamemnón találkozása Euripidésnél Peszlen Dóra Apsyrtos tragédiája Testvérgyilkosság az Argonautikában Gábor Sámuel A király, a kút, a bor és a szatír Egy elveszett történet motívumainak nyomában Kárpáti András Higgyünk-e Pausanias [...]
2021/4. szám – Popkultúra és antikvitásTartalom és bevezető Pataki Elvira Antikvitás és tömegkultúra Megfontolások egy friss tanulmánykötet apropóján Gábriel Nóra – Marton Máté Olympos, gladiátorok, krémesség és Britney Spears Az antikvitás megjelenése a kortárs reklámiparban Földváry Kinga „Szerelemről szólj, múzsa…” Madeline Miller populáris eposzadaptációi Dobos [...]
2020. XIX. évfolyam
Előszó Tanulmányok Németh György Egy meghiúsult áldozat Theagenés és Charikleia feláldozásának terve Héliodórosnál Jancsovics Fanni Verginia: egy szükségszerű halál Dobos Barna Az elfedett szemérem A kiszolgáltatott nők rituális (ön)gyilkossága Ovidius költeményeiben Kapi Péter A druidák feladatkörei az írott források tükrében Ferenczi Roland [...]
2020/2. számTörök László (1941–2020) Tanulmányok Acél Zsolt Dionysos, az érkező isten? Előzetes megfontolások az Augustus-kori elégiaköltészet Bacchus-alakjainak értelmezéséhez Bélyácz Katalin – Nagy Árpád Miklós Periammata Amulettek a korai athéni vörösalakos vázákon Simon Attila Idő és barátság Aristotelésnél A synétheia fogalma Kerti Anna Emese Határátlépés, metamorfózis és [...]
2020/3. számTanulmányok Jasper Kata Piramisszövegek: egy óegyiptomi halotti korpusz hagyományozódása Orosz Adrienn Bész útja a globalizáció felé: két Bészt ábrázoló jelenetek Kalhuból Földi Zsombor Ignotus Hugó és az „Asisakuga” Juhász Daniella Kommentárok a gyakorlatban Homéros: Odysseia XIX. 503–604 Endreffy Kata – [...]
2020/4. szám – A líra határaiTartalom és Előszó Tanulmányok Agócs Péter Az ének mint előadás és szöveg: Pindaros és Bacchylidés „költői levelei” Pártay Kata Paris, Helené és a hymenaios Műfaji áthallások az Iphigeneia Aulisban kardalaiban Simon Attila Líra, hang és ringatás Platón: Törvények 790d5–791b1 Beszkid Judit Orpheus liliomhangja Somfai [...]
2019. XVIII. évfolyam
Tanulmányok Schreiber Gábor Az Élő Pávián barátai Bartos Fruzsina Sírkúpok és tulajdonosaik Hivatalnokok a thébai nekropoliszban Andreas Fuchs Katonaállam volt-e az Újasszír Birodalom? Kuhn Barbara Nyújthat-e hasznos tudást az asztrológia? A csillagjóslás védelme és hatóköre a Tetrabiblos első három fejezetében Németh Attila [...]
2019/2. szám – Antik ünnepTartalom és Előszó Szilágyi János György levele (Potenza, 1971. november 1.) Tanulmányok Gábor Sámuel Szatír és/vagy torzó? Egy ókori szobortöredék a 21. században Radnóti Sándor Apollónok Lakatos Szilvia Korinthosi vagy etruszko-korinthosi? Modern vázák korinthosi stílusban Grüll Tibor „Hazugságra munkál az [...]
2019/3. számTanulmányok Kárpáti András Táncra penderített komédiás Megjegyzések az Antik Gyűjtemény új paestumi vázájához Lindner Gyula Tradíció, folytonosság, újítás A kyméi Isis-aretalogia és a hellénisztikus kori vallásosság Darab Ágnes „Miért ne fejtsem ki véleményemet, akár helyes, akár téves?” Irodalomkritikai kérdések az [...]
2019/4. szám – Antiqutas NostraTartalom és Előszó Tanulmányok Bolonyai Gábor Homéros mint a nemzeti és kulturális identitás része Király Erzsébet Dalnok a nép között Görögségkép Lotz Károly ecsetjén Imre Flóra Homéros az iskolában Egy probléma az oktatástörténet és a közoktatás szempontjából Szöllősi Barnabás Három [...]
2018. XVII. évfolyam
Tanulmányok Lőrincz Huba Fekvő, emberfejű bölényszobrocskák a II. lagasi dinasztia korából Vér Ádám A triumphus Asszíriában I. Péntek Dániel Náhum könyvének targuma Gábor Sámuel Emlékállítás, emlékműolvasás, műemlékvédelem Pausanias Akropolis-leírásáról Grüll Tibor Orbem terrarum subicere Világbirodalmi törekvések és földrajzi ismeretek az ókori Rómában Textus [...]
2018/2. számTanulmányok Esztári Réka A Sötétség Házának gyermekei A halva született kisdedek rituáléja Csabai Ágnes Az ikonográfia jelentősége az Ószövetség-kutatásban Egyed Attila Rituális tapasztalat az orphikus aranylemezekben Dimenziók és folyamatok Pártay Kata „Kétfrigyű násznyoszolyát nem dicsérek én soha” Philia és házasság az Andromachéban Szikora Patricia [...]
2018/3. szám – Propaganda az ókorbanTartalom és Előszó Tanulmányok Török László Ókori propaganda Általános megfontolások és példák Vér Ádám A triumphus Asszíriában II. Az Assur-ban-apli Kr. e. 653. évi hadjáratait követő győzelmi ünnepségek Koltai Kornélia Az Úr/JHWH (vallásának) propagandistái: a próféták Kulin Veronika Haza vagy [...]
2018/4. szám – Módosult tudatokTartalom és Előszó Tanulmányok Diana L. Stein A stimulánsok szerepe az ókori keleti társadalmakban Liptay Éva A halál mint alvás és a halálból való felébredés az ókori egyiptomi halotti ikonográfiában Kőszeghy Miklós Kinek jaj, kinek fáj? Beszkid Judit Legyőzni a [...]
2017. XVI. évfolyam
Tartalom és Előszó Tanulmányok Németh György A második legjobb állam Kató Péter Illúziók a hellénisztikus polisokban Hegyi W. György A res publica tartalma és képzete Tamás Ábel Tévelygő tekintetek Lucretiusi poétika Catullus 64. carmenében Krupp József A fájdalom visszatérése Az Aeneis, a nosztalgia és a [...]
2017/2. számTanulmányok Török László Egy félreismert remekmű A Petosiris-sír és az egyiptomi–görög kiegyezés Mohay Gergely Isten és egyensúly Hérodotos történetírásában Acél Zsolt Alexandria és Róma Megfontolások a hellénisztikus és római könyvtárak történetéhez Brunner Ákos Cicero a platóni és a sztoikus szenvedélyekről [...]
2017/3. szám – Modern OvidiusTartalom és Előszó Tanulmányok Italo Calvino Ovidius és az összefüggő világmindenség Gyöngyösi Mária „Az elválás tudománya” Ovidius Keservei és Mandelstam Tristia című versciklusa Korompay Eszter Álom a filmről, film az álomról Mediális áttűnések Ransmayr Az utolsó világ című regényében Nemes Z. Márió Metamorfózis és technoemésztés [...]
2017/4. szám – Tanulmányok az ELTE Ókortudományi Intézetének műhelyébőlTartalom és Előszó Tanulmányok Buzási Gábor Hazudik-e Isten? Prófétai kommunikáció és igazságfogalom Mikeás történetében (1Kir 22) Török László Fiktív valóság – tényleges valóság „Hazugságok” Hérodotosnál Ittzés Máté Rambo Hellászban A kafkaniai kavics felirata: Quem ad finem? Grüll Tibor Igazság és hazugság a [...]
2016. XV. évfolyam
Tartalom és előszó Tanulmányok Kalla Gábor Az újkőkori „Nagy Istennő” tündöklése és bukása Fullér Andrea Gondolatok egy bronzszoborról és a lótuszvirágon ülő oroszlánfejű istennő ábrázolásáról Ana Isabel Jiménez San Cristóbal A „lesbosi triász”: Zeus, Héra és Dionysos Alberto Bernabé Héra a [...]
2016/2. számTanulmányok Tihanyi Balázs „Akik szeretik a halált és gyűlölik az életet, szívük más, mint az embereké” Líbiai migráció az egyiptomi Újbirodalomban Válóczi Róbert A klasszikus indiai színház terei Tóth Ibolya Rámgarh Hill-i barlangfeliratok Cornelia Isler-Kerényi A szőlő és a borostyán [...]
2016/3. számTanulmányok Agócs Péter Hagyományteremtés, intertextualitás és műfaj Pindaros kardal-lírájában Simon Attila Platón és az enthusiasmos médiapolitikája Tamás Ábel Fekete négyzet Catullus 51, 8 megszakadó hangjáról Ferenczi Attila Horatius a költészet hasznáról Kóthay Katalin Anna Éhezés, ahogyan az Újbirodalom előtti egyiptomi [...]
2016/4. szám – Antik romokTartalom és Előszó Tanulmányok Somhegyi Zoltán Mi marad abból, ami megmaradt? A romtalanítás ellen Timár Andrea Hellenizmus az angol romantikában Keats és az Elgin-márványok sokkja Gábor Sámuel Pausanias „Megalopolis-élménye” Múltkutatás és romtapasztalat Kozák Dániel Két (rom)város története Saguntum és Capua [...]
2015. XIV. évfolyam
Tartalom és előszó Tanulmányok Alexandre Grandazzi Augustus és a római királyok emlékezete Andrzej Gillmeister Kulturális parafrázis az Augustus-kori római vallásban A Sibylla és a Sibylla-könyvek Ferenczi Attila „Cato nemes halála” Egy republikánus idol az augustusi Rómában Kozák Dániel Isteni önéletrajz [...]
2015/2. számTanulmányok Erdős Gábor A törött nádszál: Egyiptom a 25. dinasztia uralma alatt (I) Egyiptom Kasta, Piankhi és Sabako uralkodása idején Pintér Anna Krisztina Mit jelent Mezopotámiában városnak lenni? Sumer hasonlatok, metaforák, epithetonok és vallástörténeti vonatkozásuk Bárány István „Hattyúként fáról-fára szállt” [...]
2015/3. szám – KatasztrófákTartalom és előszó Tanulmányok Simon Zsolt A nagy hettita járvány Verebics Éva Petra Így gondozd a katasztrófádat Katasztrófa és teofánia a Zsolt 18 // 2Sám 22 példáján Németh György Mit jelent a földrengés? Konkoly Dániel Katasztrófa, fenséges és reprezentáció Ovidius [...]
2015/4. számTartalom és felhívás cikkírásra Tanulmányok Erdős Gábor A törött nádszál: Egyiptom a 25. dinasztia uralma alatt (II.) Egyiptom Sebitko és Taharko uralkodása idején Oliver Taplin Homéros és a homérosi kor költészete Darab Ágnes „Az isteni Augustus balszerencséi” Idősebb Plinius: Természetrajz [...]
2014. XIII. évfolyam
Tanulmányok Kóthay Katalin Anna Illahun: egy királyi alapítású egyiptomi település Simon Zsolt Hattusa végnapjai – avagy hogyan lesz egy fővárosból falu? Szabó Miklós Görög városépítészet Hegyi W. György A város és a király Rung Ádám Romulus költözködései A Casa Romuli [...]
2014/2. számTanulmányok Török László Hérodotos Núbiában Simkó Krisztián A kövek szimbolikus szerepe Mezopotámiában Xeravits Géza A jeruzsálemi Templom továbbélése az ókori zsinagógában Kókai Nagy Viktor Találkozhatott-e Josephus személyesen prófétával? Acél Zsolt A megfoghatatlan középpont Achelous lakomája Ovidius Metamorphoses című művében (8, 547 – 9, 97) Bencze Ágnes [...]
2014/3 – ÁllatTanulmányok Liptay Éva Oroszlánból macska: Basztet kultusza a líbiai korban Gaál Balázs Sibi király és a galamb: egy üldözöttmadár nyomában Mogyoródi Emese Mit tanulhatunk a preszókratikusoktól az állati jogokról? Pataki Elvira Állati erkölcsök: Ailianos és a teve Grüll Tibor Halászat, haltenyésztés [...]
2014/4. számTanulmányok Csabai Zoltán Az ezüst az újbabilóni és kora achaimenida korban Kőszeghy Miklós Áház titulatúrája Molnár Dávid A tér ürességétől a sokaság zűrzavaráig Az antik káosz fogalmának története Hendrik Nikoletta Kései sztoikus paideia Imre Flóra Animosus infans Költővé avatás Horatius III. [...]
2013. XII. évfolyam
Tartalom és előszó Tanulmányok Liptay Éva Az átmenet ábrázolása az egyiptomi művészetben Kóthay Katalin Anna Mágikus-rituális eszközök az egyiptomi késő középbirodalmi régészeti leletanyagban Egy tárgycsoport külső és belső határai Bradley J. Parker A birodalom peremén Asszíria anatóliai határa Kr. e. 700 körül – kísérlet [...]
2013/2. számTanulmányok Steiger Kornél A sztoikus oikeiósis platóni eredetéről Takács László Seneca: halál és színjáték Földi Zsombor Ékírásos tárgyak az illegális műkereskedelemben és a szakértői felelősség kérdése Kocziszky Éva Fehér, de nem apollói Klasszicitás és az európai avantgarde költészet Vita a [...]
2013/3. számTartalom Tanulmányok Péti Miklós „Szörnyű nehéz nekem…” Aporia és pathos a Teichomachia bevezetésében Hudecz Bálint Görög és kár zsoldosok a saisi kori Egyiptomban? Simon Attila Sermo corporis Cicero: A szónokról III. 216–227 Xeravits Géza Dávid király ábrázolásai késő ókori zsinagógákban [...]
2013/4 – PaideiaTanulmányok Raffaella Cribiore Görög nyelvű oktatás a hellénisztikus és római kori Egyiptomban: a tanárok és kötelességeik Németh György A hellénisztikus kori alapítványi iskolák Veres Máté Platón Akadémiája Szekeres Csilla A római politikai elit jogi és filozófiai képzése a köztársaságkorban Csehy [...]
2012. XI. évfolyam
Tartalom és előszó Tanulmányok Kóthay Katalin Anna Tér, társadalom és hatalom az egyiptomi Középbirodalom idején Liptay Éva Az ókori egyiptomi koporsó mint szent tér A szent tér változásai a Harmadik Átmeneti Korban Németh Bori Tér és idő a thébai nekropoliszban [...]
2. számTartalom Tanulmányok Dezső Tamás Assyrikos logos? Xenophón Kyrupaideiájának asszír vonatkozásai Gelenczey-Miháltz Alirán „Szent, kimondhatatlan(ul nagy) értelem” Empedoklés B 134-es töredéke Németh György Platón Államának kerettörténete Kendeffy Gábor A religio etimológiája Cicerónál és a patrisztikus hagyományban Szilágyi Emőke Rita Antikvitás egy [...]
3. szám – Erotika és szexualitásTartalom és előszó Tanulmányok Horváth Zoltán Modern képzetek, ókori kultúrák A szexualitás fogalma az egyiptológia szemszögéből Kalla Gábor Házasság és házasságkötés az ókori Mezopotámiában Martha T. Roth Házasság, válás és prostitúció az ókori Mezopotámiában Esztári Réka Égben köttetett házasság Himnusz [...]
4. számTartalom Tanulmányok Vér Ádám Távolsági kereskedelem az Újasszír Birodalomban Székely Melinda „Gyapjat termő fák” Textíliák a Róma és India közötti kereskedelemben Harsányi Eszter Igéző poharak A trieri fekete bevonatos kerámia és utánzatai Pannoniában Bene László Porphyrios az autonómiáról Németh Attila [...]
2011. X. évfolyam
Tanulmányok Stephen Harrison Horatiusi önreprezentációk Hegyi W. György A külső munkatárs Maecenas politikai pályafutása Kárpáti András Holt társaságok költője A vátesz humora és a carmenek „Horatiusai” Ferenczi Attila Ki mihez ragaszkodik? Horatius, Ódák III. 3 Imre Flóra Mit hagyott Horatius [...]
2. számTartalom és előszó Tanulmányok Vér Ádám „Sok mágnását karddal ölte le Asszíriában” Assur-ah-iddina utolsó évei Spät Eszter Egy gnosztikus mítosz a modern Közel-Keleten A jezidi „korsó gyermeke” és Séth Németh Attila Cicero és az epikureus teológia Buzási Gábor Iulianus császár [...]
3. szám – Nyugat és KeletTartalom és előszó Tanulmányok Walter Burkert A homérosi eposzok és az ókori Kelet Simon Zsolt A kuršától az aranygyapjúig Egy hettita mágikus tárgy hihetetlen kalandjai az Égeikumban Horváth Judit Sámson és Héraklés Kulin Veronika A mitikus beszédmód lehetőségei Hekaté himnusza [...]
4. számTartalom Tanulmányok Török László Az igazságos állam: két ókori eset Esztári Réka „Mindaz, ami az asszonyokra tartozik, s mit férfi nem láthat” A sumer n u g i g cím értelmezési lehetőségei Agócs Péter Látni az Erinyst Aischylos, Eumenisek 307–396 [...]
2010. IX. évfolyam
Tanulmányok Simon Zsolt Milyen kardot használtak a hettiták? Pálfi Zoltán Marduk és Tiámat küzdelme, avagy az istenek fegyverzete Kőszeghy Miklós Áháb utolsó háborúja Grüll Tibor Pax Romana – alulnézetben Hogyan látták a zsidók a „római békét”? Kató Péter Katonai kiképzés [...]
2. számTanulmányok Árvai Tamás Kristóf Az asszír Münchhausen báró kalandjai II. Sarrukín egy hadjárata az asszír propaganda szemszögéből Almásy Adrienn A fecske és a tenger meséje Egy démotikus állatmese (Berlin, no. 12845) Cornelia Isler-Kerényi Színház és ikonográfia: Dionysos a Bacchánsnőkben Németh [...]
3. szám – Irodalmi nyilvánosság az antikvitásbanTanulmányok Kulin Veronika A jós és a költő Iamos mítosza Pindaros 6. olympiai ódájában Simon Attila A szónok és a színész (Cicero, A szónokról III. 214−215) Acél Zsolt Könyvtár és színház Az irodalmi nyilvánosság terei Horatius Augustus-levele alapján Krupp József [...]
4. számTanulmányok Niederreiter Zoltán A skorpió szerepe a Szargonida kori udvari világban Egy pecsételő (BM 2002-5-15, 1) ábrázolásának értelmezése Horváth Judit Egy Phrynichos-töredék Meleagrosról Pataki Elvira Változatok Archilochos sírjára Megjegyzések az Archilochos-életrajz egyes furcsaságaihoz Gábor Samu Theokritos csecsemő Héraklése és egy [...]
2009. VIII. évfolyam
Tanulmányok Jan Bouzek Geometrikus vázák Budapesten A görög művészet geometrikus korának kezdetei Alessandro Naso Etruszk és itáliai leletek Közép-Európában (Kr. e. 800-500) Szabó Miklós Civilizáltak és barbárok Stefan Ritter Dionysos és az emberi világ az athéni vázafestészetben A Lénaia-vázák és [...]
2. számTanulmányok Komoróczy Géza Új és régi Mezopotámia az i. sz. 1. évezred első felében Dezső Tamás Égi és földi propaganda Az Asszír Birodalmi expanziós ideológiájának eszköztára (Kr. e. 745–612) Simon Zsolt Nomádok voltak-e a luvik? Sárközy Miklós Irán és Izrael [...]
3-4. szám -AlvilágképekTanulmányok John Nicholas Postgate A kalhui királynősírok a mezopotámiai temetési szokások fényében Sövegjártó Szilvia Nergal alakja a sumer irodalomban Egedi Barbara Meriré a túlvilágon A Vandier papirusz Debbie Felton A halottak szerepe a görög vallásban és mitológiában Betegh Gábor Eszkhatológia [...]
2008. VII. évfolyam
Tanulmányok Bács Tamás Újbirodalmi sírművészet: a kezdet kérdései Fábián Zoltán Imre A Halottak Könyve a thébai nekropolisz újbirodalmi sírjaiban Schreiber Gábor Az isteni sír Liptay Éva Kép és szöveg az egyiptomi kultúrában Gulyás András Az Évmilliók Házainak feliratai Megjegyzések az [...]
3. számTanulmányok Kirk, Geoffrey Stephen Popper a tudományról és a preszókratikusokról Horváth Judit Héraklész és a sziámi ikrek (Pindarosz, 10. olümpiai óda, 24-43) Simon Attila Arisztotelész Poétikájának gyakorlati filozófiai vonatkozásai Szekeres Csilla Filozófia és politika Cicerónál Buzási Gábor A mítosz repedései [...]
4. szám – Reneszánsz és AntikvitásTanulmányok Ferenczi Attila A folyamatosság keresése Flavio Biondo és az antik Róma Csehy Zoltán Az én-megsokszorozódástól az ő-vé válásig Tűnődések a humanista énformálási eljárások antik vonatkozásairól Molnár Dávid Az anya és a szajha Leone Ebreo materia prima fogalmáról Kiss Farkas [...]
2007. VI. évfolyam
Tanulmányok Mogyoródi Emese Szabadság és erkölcsiség a homéroszi világban Kárpáti András A görög régizene Az archaikus görög líra zenei újításainak antik recepciója Nagy Árpád Miklós Kroisos Egy athéni ifjú síremléke Mayer Péter Háború tévedésből? Egy új Arkhilokhosz-töredék (P. Oxy. 4708, [...]
3. számTanulmányok Zólyomi Gábor Digitális sumerológia Erdős Gábor Ki volt a bibliai Szua, Egyiptom királya? A 25. (kusita) dinasztia kronológiájának problematikája Török László Augustus Alsó-Núbiában Sárközy Miklós Párthia öröksége Perzsiában Arsakida (párthus) legitimációs kihívások a Szászánida Birodalomban Grüll Tibor Jeruzsálem a [...]
4. szám – Bölcsesség és TudományTanulmányok Karl R. Popper Vissza a preszókratikusokhoz Steiger Kornél Homérosz és a preszókratikus filozófia Betegh Gábor Aiszóposztól Anaxagoraszig Mítosz, teológia és teleológia Platón Phaidónjában Bene László Okság és kozmogónia a Törvények X. könyvében Veres Máté Nihil certi dicitur A platóni [...]
2006. V. évfolyam
Tanulmányok Szilágyi János György Új perspektíva felé Gelenczey-Miháltz Alirán Mindnyájan görögök vagyunk? A hellén és európai identitás problémáiról Ritoók Zsigmond Történelmi kereszteződések Az ókor tanulmányozása a 19. századi Magyarországon Ferenczi Attila „Nem hazai plánta” Az antik paradigma Kölcsey Nemzeti hagyományok [...]
2. számTanulmányok Tóth István Egy mithraikus főpap sírja Pannoniából? Egeresi László Sándor A Jóás-tábla – avagy merre tart a héber epigráfia? Tamási Balázs Qumráni szövegek – pártütő angyalok A „rossz” eredete a közösség világképében Schmelowszky Ágoston Az istenség grandiózus teste A [...]
3-4. szám – Ókori KeletTanulmányok Komoróczy Géza Az ókori Kelet Kalla Gábor Névadás és személyes vallásosság az ókori Mezopotámiában Pálfi Zoltán „Sarrukín jósjele, aki a mindenséget uralta” Az akkád Sarrukín, a mezopotámiai történeti emlékezet és a modern történelírás Simon Zsolt Ki őrzi a hettita [...]
2005. IV. évfolyam
Tanulmányok Beszélgetés Török László professzorral a kopt művészetről Luft Ulrich Cura coptica, quo vadis? Hasznos Andrea Kopt nyelv és irodalom Tóth Boglárka Hogyan lett könyv a tekercsből A kopt kódex kialakulásának rövid története Bechtold Eszter Kopt építészet Egedi Barbara A [...]
3. szám – LakomaTanulmányok Rudolf Rehn Az igazi Erósz Platón Lakomája (Mészáros Balázs fordítása) Kárpáti András Lyra a kereveten A görög zenei nevelés és a lakomazene Németh György Lányka a kardok közt Dér Katalin “Dagadt has – derűs szív” Lakomák és nagyevők Plautus [...]
4. számTanulmányok Szabó Miklós A kelták városai Agócs Péter “A kéziratok nem égnek el” Megjegyzések az „új Szapphóhoz” Betegh Gábor A Derveni papirusz Beszámoló a kutatás állásáról és haladásáról Gulyás András Templomi nyelvtan és az egyedülálló isten A luxori templom dekorációs [...]
2004. III. évfolyam
Tanulmányok N. K. Zumwalt A szerelmi költészet hajója Horatiusnál (Ódák I. 14) (Böröczki Tamás fordítása) Tamás Ábel – Kozák Dániel Vándormesék Michael P. Streck Utazás az ókori Keleten (Vámos Péter fordítása) Tóth János Attila Navigare necesse est! Vilmos László A [...]
2. szám – EurópaTanulmányok Simon Zsolt Európa nevének eredetéről Gloviczki Zoltán Európé szerelme Hajdu Péter Gondolatok az epüllionról Dér Katalin A tudás a Georgica 4. könyvében Horváth Judit Józsué és a görögök Alföldy Géza Római császárok és feliratos emlékeik. Antik “médiumok” a hatalom [...]
3. számTanulmányok Ritoók Zsigmond Xenophón, az író Gelenczey-Miháltz Alirán Hierón – Xenophón „türannikus” dialógusa Németh György Xenophón és a fiúk Simon Zsolt Trója, azaz Wiluša – Az Íliász történeti hátteréről Patay-Horváth András Mit ábrázol az olympiai Zeus-templom keleti oromcsoportja? Echo Takács [...]
4. számTanulmányok Dér Katalin Strukturalizmus és antik irodalom Lucretius: Himnusz Venushoz (A természetről c. tanköltemény Előszava, 1,1–20.) Simon Attila A lélekbe írt logosz Sebestyén Rita Hét kapu vára – Aiszkhülosz Heten Thébai ellen című darabjának térkezelése Stephan Krause Mitikus nyitottság és [...]
2003. II. évfolyam
Tanulmányok Magyar László András A szeretkezési testhelyzetek a görög-római világban Kalla Gábor Az asszír főváros és a királyi propaganda – Ninive példája Bélyácz Katalin A szalamiszi csata korinthoszi emlékművei Tóth István Mithras, a misztériumok istene? Karsai György Kirké Kerényi Károly [...]
2-3. szám – OrvoslásTanulmányok Günther Emerich Thüry Település-higiénia a római korban (Mészáros Balázs fordítása) Mende Balázs Gusztáv Pestis az ókorban Bácskay András Orvoslás az ókori Mezopotámiában Győry Hedvig “Az orvosságok kezdete” – Az Ebers-papirusz Gradvohl Edina A vándorló anyaméh Csepregi Ildikó Gyógyító álom [...]
4. szám – ÖltözködésTanulmányok Ferenczi Attila Aeneas haja Lena Larsson Lovén Lanam fecit – A szövés-fonás mint női erény a rómaiaknál (Böröczki Tamás fordítása) Kalla Gábor Mezopotámiai öltözködés P. Szeoke Judit Római császárkori viselet és divat R. Facsády Annamária Római ékszerek T. Bíró [...]