Ókor

Bibliafordítás 02.6 – Gen 23,3–16: további releváns szakirodalom: ’átmenő ezüst’

Götz Andrea

Hurowitz, Victor Avigdor 2009. „Kæsæp ‘ober lassoḥer (Genesis 23,16)”: Zeitschrift für die Alttestamentliche Wissenschaft 108 (1), 12–19.

A cikk körüljárja a kesep ‘ōḇēr lassōḥēr (כֶּסֶף עֹבֵר לַסֹּחֵר) kifejezés értelmezési lehetőségeit. (Magyar fordításai: az új protestáns bibliafordítás, 1990-es revízió: „a kereskedelmi forgalomban használt […] ezüstsekelt”; az új protestáns bibliafordítás, 2005-ös revízió: „ezüstöt, a kereskedők által használt sekel szerint”, szó szerint: ’ezüst, ami átmegy a kereskedőhöz’.) A szerző először megvizsgálja a kifejezést a különböző ókori fordításokban, a rabbinikus irodalomban, ill. az ókori mezopotámiai ékírásos források tükrében. A szerző elgondolása szerint a kifejezés valószínűleg egy a térségben jól ismert gazdasági terminus lerövidített változata.

A kifejezés értelmezése
Szó szerinti jelentése: „silver which goes over to the merchant”; konnotációja: „negotiable silver” vagy „silver of the quality acceptable for commercial transactions”. Septuaginta: argurion dokimon emporois = „silver approved with merchants”. Onqelos: kesap mitqabbel sehôrā’ bekol medîne = „money acceptable for commerce in all lands”.
A használt ezüst tulajdonságai
Rashi: Ábrahám nagy érméket használt: centenaria – de a „pátriárkák korában” az érme még ismeretlen volt, ezért az érme anakronizmus lenne. Rashbam: ’finomított ezüst’. James Moffatt: ’50 fontnyi érvényben lévő ezüstrúd’ („fifty pounds in current silver ingots”).
A kifejezés eredeti jelentése
A Gen 23 nyelvi kontextusa miatt jogi-üzleti fordulat lehetett. E. A. Speiser: kæsæp ‘ober lassoer = akkád maīrat illaku (’menő ár’). Ezt elfogadja: N. Sarna; R. Westbrook; M. Weinfeld. Az akkád kifejezés gyakori óbabiloni szövegekben, ezért az állítólagos héber megfelelő az események régiségnek vagy a szöveg mögötti hagyomány fennmaradásnak jele.
M. Weinfeld szerint a paralel: manê ša tamkāri (’a kereskedő minája’).
E. Lipínski (újbabiloni kifejezések): kaspu ša nadāni u maāri (’az adás és vétel ezüstje’); kaspu ša gini/ginni ← arámi kesap qanayából vezeti le (’a vétel ezüstje’).
Maīrat illaku (’menő ár; ár, ami megy’)
Elfogadott: illik a héber idiómára. Problémák: az akkád maīru ~ kæsæp; alāku ~ ‘ober. Nem szinonimái egymásnak, mint terminusok másra vonatkoznak. Maīratillaku = az ár, amit valamilyen áruért fizetnek. ↔ A héber az ezüst tulajdonságára és nem az ingatlan árára vonatkozik.
Manê ša tamkāri (’a kereskedő minája’)
Ugyan funkcionálisan lehet paralel, de nyelvileg nem hasonlít a héberre, ez érvényes Lipínski javaslataira is.
Szerző javaslata: kaspumeqlametēqu
Forrásanyag: a kaniši kārum (’kereskedelmi telep’) dokumentumai. Etēqu szinonim az ‘oberral. A héberben nem szerepel az eqlum (’földterület’) megfelelője, és a šumu (’név, tartozás, kötelezettség’) sem (az idézett szövegekben gyakori), de ezek „kihagyható” elemek. Nyelvi szempont: az ‘br ptc., az akkád etēqu predikatív (= statív).
Következtetés
A héber formula rövidített, módosított változata az óasszír kifejezésnek. Papi-írnok kereskedői zsargont használhatott.
Problémák. Az akkád nem kifejezetten egyfajta minőségű ezüstre utal – a Gen 23,16-tal szemben. Az ezüst nemcsak mint érme, hanem mint pénz funkcionált (Veenhof: „money, not coinage” már az óasszír kortól kezdve standard volt (a mérésre használt súlyok viszont nem mindig).
Mindent figyelembe véve, a héber kifejezése jelentése és formája újítás eredménye, ugyan a kereskedelmi eljárásokban gyökerező, jól érthető fejlemény.” Az óasszír formula módosított változata ismert újbabiloni forrásokból. Oppenheim: a héber a kettő közötti átmenet lehet. Vö. 2Kir 12,5 כֶּסֶף עֹובֵר.

Felvetések a cikk alapján

Keressünk egy mai megfelelőt?
A zsargon és a terminológia nem azonos fogalmak – honnan tudhatjuk, hogy zsargon volt?
A rövidítés még nem meggyőző! Amennyiben zsargon, keressünk üzleti zsargont?