Götz Andrea
A szakirodalmi eredmények megjelenítése a fordításban
A kulturális átértelmezés hátteréül a diszutópikus munkakörülményeket választottam. A kulturálisan átértelmezett fordítás ismertetése előtt azonban az eredeti kontextus összefüggéseit kell megismernünk.
A részlet legnyugtalanítóbb része a különböző jogállásúak szexuális viselkedésére vonatkozik (Lev 19,20), és ez a pont az, amely átértelmezett fordításomban a legtöbb magyarázatot kívánja.
Az ókori izraeli felfogás szerint a feleség szexualitása a férj tulajdonát képezte, ill. a közeli férfirokonok őrködtek felette (Bird 2006, 42). Ennek megfelelően, ha a kérdéses nő szexuális aktivitása (ha ő kezdeményezte, ha nem) a férj tulajdonjogán ejt csorbát – vagy más férfi rokonra (apa, fivér stb.) hoz szégyent, ez súlyos következményekkel jár a kérdéses nőre nézve.
A házasságtörés elsősorban tehát a férfi ellen elkövetett bűncselekményként értelmezendő. A Leviticus 21,9 szerint, ha a kōhēn (כֹּהֵן) lánya „paráználkodik” (כִּ֥י תֵחֵ֖ל לִזְנֹ֑ות), vagyis házasságon kívül nemi életet él, büntetésül „meg kell égetni” (ÚF). A helyzet megítélésén az sem változtat, ha valaki nemi erőszak áldozata lett (Bird 2006, 45), ugyanis ez is házasságon kívüli szexuális tevékenységnek minősül – csökkenti a tulajdon értékét és szégyent hoz a tulajdonosokra.
Ez előtt a háttér előtt a 20-as vers már többé nem egyfajta szexuális erkölcsfelügyelet, hanem tulajdonjogi kérdés.
A versben megnevezett nő nem szabad, ezért az esetleges férjen kívül még egy tulajdonossal kell számolni. Az ókori közel-keleti viszonyok értelmében egy nő rabszolga szexualitása fölött is rendelkezett férfi gazdája, ugyanakkor rabszolgák is házasodhattak más szolgával vagy akár szabad személlyel (Westbrook 2003, 47). Bradley (2003, 26) megjegyzi, hogy a társadalmi osztály ritkán tárgyalt jelenség a HB törvényeiben – ellentétben az ókori közel-keleti törvénykezés általános gyakorlatával –, ezért különösen figyelemreméltó a Leviticus 19,20-ban a „szolgáló” (šip̱ěḥāh, שִׁפְחָה) (ÚF) aprólékosan részletezett státusa. Emellett maga a שִׁפְחָה sem gyakori szereplője a törvényeknek (Bridge 2012, 3).
A שִׁפְחָה csak egyike a női szolga megnevezéseinek, a másik terminus az אָמָה (ʾāmâ). Bridge (2012) cikkében megvizsgálja a két terminus előfordulásainak kontextusait, és arra a következtetésre jut, hogy a két kifejezés nagyjából szinonim, a jogállásban (ʾāmâ a feleség rangú szolga lenne) nem jelölnek különbséget, így a שִׁפְחָה önmagában még nem igazít el pontosan a társadalmi helyzetet illetően. Bővebben a női szolgák témájában l. Westbrook 2004.
Bibliográfia
Bird, P. A. 2006. „Prostitution in the Social World and the Religious Rhetoric of Ancient Israel”: C. A. Faraone – L. K. McClure (szerk.): Prostitutes and courtesans in the ancient world. University of Wisconsin Press.
Bradley, C. P. 2003. „Women in Hebrew and Ancient Near Eastern Law”: Studia Antiqua 3 (1), 3–46.
Bridge, E. J. 2012. „Female Slave vs Female Slave: אָמָה and שִׁפְחָה in the HB”: Journal of Hebrew Scriptures 12, 1–21. Elérhető: http://www.jhsonline.org/jhs-article.html
Westbrook, R. 2003. „The Character of Ancient Near Eastern Law”: A History of Ancient Near Eastern Law, 2, 1–90.
Westbrook, R. 2004. „The Female Slave”: Victor H. Matthews – Tikva Frymer-Kensky – Bernard M. Levinson (szerk.): Gender and law in the Hebrew Bible and the ancient Near East. Vol. 262. T&T Clark, 214–238.
Lev 19,9–20: kulturális átértelmezés
9. Alulírott aratók földjük aratása közben nem hághatják át a következő szabályokat: 1. a föld sarkait tilos teljesen learatni, 2. tilos az aratás közben elhullajtott növényanyagot felszedni.
10. Nem szabad a szőlőt átkutatni se és a lehullott szemeket összeszedegetni. Ez a hátrányos helyzetűeket és bevándorló munkanélkülieket illeti.
11. Lopni, csalni, hazudni nem szabad.
12. A hamis tanúzás büntetendő cselekmény.
13. A Munkáltató alkalmazottainak köteles a megélhetéshez elegendő nagyságú bért biztosítani, a juttatásokat semmiféle címen visszatartani nem szabad.
14. A fogyatékos munkavállalókkal az esélyegyenlőségi törvényben foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
15. Az igazságszolgáltatásban tanúsított részrehajlás büntetendő. Tilos a peres felek vagyoni helyzetét a bíráskodásban figyelembe venni.
16. Mások jó hírét sértő kijelentést tenni szabálysértésnek minősül.
17. Mások ellen gyűlöletet táplálni és szítani erősen ellenjavallott. Aki attól tart, hogy tétlensége miatt bűnrészessé válhat az előbb említett cselekményben, jelezze gyanúját a megfelelő hatóságnál.
18. Az esetleges sérelmek miatt hosszú távon neheztelni ellenkezik a Munkáltató elveivel.
19. A fenti jogi rendelkezések azonnali hatállyal életbe lépnek. Génmódosított állatállomány tenyésztése nem engedélyezett. A növénytermesztés módja a szigorú monokultúra. A lakosok kötelesek az állami divatot követni, amely nem engedélyezi a kevertszálas textíliák viselését.
20. A Munkáltató nem tekinti a dolgozók nemi életét a magánszférájuk részének. A hűtlenség pénzbírságot von maga után, a felek foglalkoztatottsági állapota szerint. Halálbüntetés csak akkor róható ki, ha a felek legalább egyike teljes munkaidős.
