Ókor

Bibliafordítás 02.4 – Gen 23,3–16: funkcionálisan ekvivalens és szó szerinti fordítás

A releváns szakirodalom összefoglalása

Lesták Eszter

Evans, G. 1958. „‘Coming’ and ‘Going’ at the City Gate: A Discussion of Professor Speiser’s Paper”: Bulletin of the American Schools of Oriental Research 150, 28–33.

A cikk a באי שער, valamint a יצאי שער szókapcsolatok jelentését tárgyalja Speiser professzor munkája alapján. Az ő fordítása szerint a Gen 23,18-ban olvasható באי שער nem azt jelenti, hogy ’mindazok, akik bejöttek városának kapuján’, hanem azt, hogy ’mindazok, akiknek szavuk van a közösség ügyeiben’. A Gen 34,24-ben kétszer is megtalálható יצאי שער pedig szerinte nemcsak annyit takar, hogy ’mindazok, akik kimentek városának kapuján’, hanem olyan jelentéssel bír, hogy ’mindazok, akik csatában képviselik közösségüket’. A professzor párhuzamot von a héber és a babiloni intézmények között, és példának felhozza Gilgamest, aki két különálló csoportosulásra támaszkodott: a városatyákra (abba uru) és a fizikailag képes emberekre (gurus).
A szerző célja az, hogy bemutassa, ez az állítás nem lett kellőképpen megindokolva és elképzelhető a kifejezésnek egy másik értelmezése is.
Speiser professzor a šaʽar szónak a ’közösség, udvar, csoportosulás’ jelentéseivel próbálja alátámasztani állítását, amely megegyezik az akkád „babtum” szó fordításával. Véleménye szerint a בא igét ebben az esetben ’elér’-ként is értelmezhetjük, vagyis a „mindazok, akik elérték a kaput” kifejezés azt jelenti, hogy ’mindazok, akik feljogosultak a közösségben betöltött helyre’. Ezek alapján az első kifejezést a város időseire vonatkoztatja, míg a másodikat a lakosokra. Felhívja a figyelmet arra kifejezésre, amelyben a két ige együtt szerepel olyan jelentésben, hogy ’a napi ügyeit intézi’. Speiser tagadja, hogy ennek bármilyen jelentősége van akkor, ha a két szó külön szerepel, ráadásul a שער szóval együtt.
A cikk szerzője viszont rávilágít egy versre (Jer 17,19), amelyben a három szó együtt szerepel és valószínűleg mindennapi ügyek végzését írja le. Itt a יצא szónak nem tulajdonít semmilyen harci jelentést, sőt úgy gondolja, mivel a בא ige előbb szerepel, ezért békéről van szó, hiszen először ki kell vonulni a csatába, mielőtt bevonulnának a városba. Ezzel támasztja alá, hogy a „mindazok, akik kimentek városának kapuján” nem feltétlenül jelenti azt, hogy harcolni mentek. Szintén ebben a versben szerepel „a nép fiainak kapuja” kifejezés, amely azt a helyet jelöli meg, ahol a nép összegyűlt vagy ahol a vitás ügyeiket felterjesztették a király elé.
Speiser azzal támasztja alá a יצא szó harccal kapcsolatos értelmezését, hogy a „wasu” ige több ostrommal kapcsolatos leírásban is szerepel, amelyek közül fontos kiemelni a Jeruzsálem ostromáról szóló beszámolót vagy a Nippurból származó ostromdokumentumokat. Az utóbbi viszont azt írja le, hogy a háború miatt elfogyott az élelem, amelynek beszerzésére ki kell menni a városból, vagyis egy teljesen békés, mindennapi ügy érdekében történik a kimenetel.
A בא szóval kapcsolatos kifejezést illetően könnyebb döntésre jutni. A cikk szerzője nem érti, hogy ez miért vonatkozna csak a város véneire, hiszen ha egészében vizsgáljuk a fejezetet, akkor tudjuk, hogy Ábrahámnak fontos volt, hogy minél több tanút összegyűjtsön a tranzakcióhoz, amely aztán minden lakos jelenlétében zajlott. További bizonyítéknak felhozza a Rút könyvében szereplő adásvételi eljárást, ahol Boáz először összegyűjt tíz vént (Rút 4,2), majd az a szándéka, hogy a tranzakció a lakosok és népének vénei előtt menjen végbe (Rút 4,4). A 11. versben pedig világosan kifejezi, hogy a kapuban lévők nem mások, mint maguk a polgárok, és nem csak a vének.
A szerző tehát különböző szentírási versekkel bizonyítja be, hogy a fenti két igével alkotott szókapcsolat nem két társadalmi csoportot jelöl.

Az első választott fordítási típusról: A funkcionális ekvivalens fordítás

Funkcionálisan ekvivalens fordítást készítettem irodalmi stílusban. Ehhez több helyen a לאמר szót az „így szólt” kifejezéssel helyettesítettem. A negyedik versben grammatikai átváltást hajtottam végre, a „hadd temessem el” fordítás helyett az „eltemethessem” szót használtam. Több helyen betoldottam szavakat, mint például az ötödik versben az „így” szócskát. Más helyen elhagytam szavakat, amelyek ismétlődtek, vagy ugyanarra a dologra vonatkoztak. Néhány helyen átalakítottam a szórendet, hogy magyarul érthetőbb legyen. Problémát okozott a „föld népe” kifejezés, hiszen így fordítva degradáló hatású, pejoratív lehet, ezért inkább „ott élőkre” változtattam. „A városának kapujához jövők” kifejezést az erre vonatkozó cikk alapján „tanácskozás”-ként fordítottam, hiszen a cikk szerzője is azt tárgyalja, hogy ez azokra az emberekre utal, akiknek szavuk van a közösség ügyeiben, és ez alatt nem feltétlenül a véneket érti. Nehézséget jelentett még a pénzre vonatkozó kiegészítés is, miszerint: „kereskedőkön keresztülmenő”, amelyet „kereskedelmi forgalomban lévő”-nek fordítottam.

Gen 23,316
Funkcionális ekvivalencia  irodalmi

3. Majd Ábrahám felkelt halottja mellől és így szólt Hét fiaihoz:
4. „Idegen és jövevény vagyok közöttetek. Kérlek, adjatok nekem temetkezési helyet, hogy eltemethessem halottamat.”
5. Mire azok így feleltek neki:
6. „Uram, hallgass meg minket: Te Isten fejedelme vagy közöttünk. Azon a helyen temeted el a halottadat, amelyet a legjobbnak találsz. Közülünk senki nem tagadja meg tőled, hogy oda temesd el.”
7. Erre Ábrahám felkelt, majd pedig leborult az ott élők, Hét fiai előtt.
8. És így szólt hozzájuk: „Ha azt szeretnétek, hogy eltemessem halottamat, hallgassatok rám és vegyétek rá nekem Cohar fiát, Efront,
9. hogy adja nekem Makpela barlangját, ami az övé, hiszen mezejének végében áll. Valós értéken adja nekem, hogy ezáltal köztetek temetkezési helyem legyen.”
10. A hettita Efron pedig Hét fiai között ült és így válaszolt Ábrahámnak, Hét fiainak és mindazoknak a füle hallatára, akik a tanácskozáson részt vettek.
11. „Nem uram, hallgass meg engem. Neked adom a mezőt és a rajta álló barlangot népem fiainak szeme láttára.”
12. Erre ismét leborult Ábrahám az ott élők előtt.
13. És így szólt Efronhoz mindenki füle hallatára: „kérlek, hallgass meg engem. Odaadom a mező árát, fogadd el tőlem és eltemetem oda halottamat.”
14. Mire az így felelt neki:
15. „Uram, hallgass rám: a föld 400 sekelt ér. Mi ez közted és köztem? Csak temesd el halottadat.”
16. Végighallgatta Ábrahám Efront, majd kimért neki annyi ezüstöt, amennyit Hét fiainak füle hallatára mondott: 400 kereskedelmi forgalomban lévő ezüst sekelt.

A második választott fordítási típusról: A szó szerinti fordítás

A szó szerinti fordítás során igyekeztem nemcsak a szavak lefordításánál, hanem nyelvtanilag is az eredeti szöveghez ragaszkodni. Ez néhol a szöveget nehezen érthetővé, stilisztikailag helytelenné tette. Gondot jelentett például a harmadik versben szereplő „halottja arcától” kifejezés, a fordításban a „halottja színe elől” vagy a „halottja elől” szerkezetek jobban hangoznának. A negyedik versben a „köztetek” helyett többször is „veletek” szerepel, amely a magyar olvasó számára furcsa lehet. Az ötödik versben a „válaszol” igét az את tárgyi prepozíció követi, amelyet nehéz magyarul visszaadni. A tizedik versben több fordítási nehézségbe is botlottam: egyrészt a „Hét fiainak füle hallatára” helyett azt olvashatjuk héberül, hogy „Hét fiainak fülébe”, amely más versben is így szerepel; a másik pedig a „minden városának kapuján bemenőnek” kifejezés, amelyet az ehhez kapcsolódó cikk tárgyal. Ebben az esetben a szó szerinti jelentését vettem figyelembe a választott fordítási típus miatt. Nehézségbe ütköztem még az utolsó szókapcsolattal kapcsolatban, amely arra utal, hogy a kereskedelmi használatban lévő pénzzel fizetett Ábrahám.

Gen 23,316
Szó szerinti fordítás

3. És felkelt Ábrahám halottja arcától és beszélt Hét fiainak, mondván:
4. „Idegen és jövevény vagyok veletek. Adjatok nekem temetkezési hely tulajdont veletek, és hadd temessem el halottamat arcom elől.”
5. És válaszoltak Hét fiai Ábrahámot, mondván neki:
6. „Hallgass meg bennünket, uram: Isten hercege vagy közöttünk, választás szerint a legjobb sírhelyünkbe temesd el halottadat. Férfi tőlünk sírhelyét nem tartja vissza tőled, halottad eltemetésétől.”
7. És felkelt Ábrahám és lehajtotta magát a föld népének, Hét fiainak.
8. És beszélt velük, mondván: „ha van akaratotok, hogy eltemessem halottamat arcom elől, hallgassatok meg engem és szorgalmazzátok nekem Efronban, Cohar fiában.
9. És adja nekem Makpela barlangját, ami neki van, ami a mezejének végében van. Teljes értékben adja azt nekem köztetek temetkezési hely tulajdonnak.”
10. És Efron Hét fiai között ül. És válaszolt Efron, a hettita Ábrahámot, Hét fiainak a fülébe, minden városának kapuján bemenőnek, mondván:
11. „Nem uram, hallgass meg engem: a mezőt neked adom és a barlangot, ami benne van, neked adom azt. Népem fiainak szemére adom azt neked, temesd el halottadat.”
12. És lehajtotta magát Ábrahám a föld népe előtt.
13. És beszélt Efronhoz a föld népének fülébe, mondván: „mégis kérlek, hallgass meg engem. Odaadom a mezőnek az árát, vedd el tőlem és hadd temessem el halottamat oda.”
14. És válaszolt Efron Ábrahámot, mondván neki:
15. „Uram, hallgass meg engem: a föld 400 sekel értékű, köztem és közted mi az? És a halottadat temesd el.”
16. És hallgatott Ábrahám Efronra és kimérte Ábrahám Efronnak az ezüstöt, amit mondott Hét fiainak fülébe: 400 sekel ezüst, a kereskedőn keresztülmenő.